Már a játék elkezdése is komoly nehézségekbe ütközik. A pályázónak öt, a gyártók szerint egyszerű kérdésre kell válaszolnia, feltéve hogy nem kiskorú és nem múlt el 100 éves. (Az életkort be kell írni.) Szerencsére csalni is lehet, mert megfigyelésem szerint, 60 év fölött a gép már nem csak olyanszerű kérdéseket tesz fel, hogy ki volt Gordon Liddy? Megsúgom: a Plumbers együttesének tagja. Csak tudnám, miféle együttes ez a Plumbers. Nem, hatvan felett már az általános műveltségbe vágó kérdések is elhangzanak, így például az, hogy hányadik volt Richard Nixon az amerikai elnökök sorában.(A harminchetedik.) Mikor végre odajutunk, hogy elkezdődjék a játék, már alig látunk az idegességtől. Van egy barátom, aki nem lévén tájékozott a baseball történetében, még soha nem jutott túl a kérdéseken.

A játék hőse Larry. Minden tulajdona 100 $ és egy szájspray. A leltár idővel bővülhet, ha ügyesek vagyunk, így például hozzájuthatunk egy doboz cukorkához, egy kimustrált kalapácshoz vagy akár egy klub tagsági igazolványához. Mondanom sem kell talán, hogy ezek a tárgyak leginkább szemetesvödrökben, kukákban vagy kellemetlen részeg emberek kezében (zsebében) találhatók. Nagyon fontos, hogy soha ne folyamodjunk erőszakhoz, mert akkor nagy baj támad, és agybafőbe vernek.

A színhely egy amerikai város éjszakai élete. Ebben a napszakban kevés hely tart nyitva, így választási lehetőségeink eléggé szűkösek, ha mulatni akarunk. Elmehetünk discóba vagy kaszinóba, bevásárolhatunk az éjjelnappal nyitva tartó drugstoreban és házasságot

köthetünk a nonstop kápolnában. (Elárulom, ez a játék célját és egyben a végét is jelenti.)

De előbb menjünk be a lerobbant kocsmába, az emeleten testi örömök is várnak ránk, ha vagyunk oly ügyesek, hogy a vécé mellett heverő részegnek adott whiskyért cserébe kapott távkapcsolóval beindítsuk azt a tévét, ami az egyetlen reményünk arra, hogy elvonja a testes gorilla figyelmét. Ahhoz azonban, hogy tévéközelbe jussunk, tudnunk kell a jelszót is, különben soha nem léphetnénk át a küszöböt. Szerencsére azt is a vécében, egész pontosan annak falán kell keresnünk. Meg is találhatjuk három másik graffiti társaságában.

Tegyük fel, hogy túl jutottunk a gorillán, előttünk a pálya, vár a dolce vita. Csak ne feledjük levetni ruháinkat. A látvány... nos, saját látványunk elég komikus.

Ha már eluntuk a kocsmát, tovább állhatunk. Ehhez célszerű taxit hívnunk, mert az éjszakai séta nem ajánlott. Åltalában úgy megvernek, hogy kezdhetjük az egészet előlről. Arra is vigyáznunk kell, hogy ne lépjünk le az úttestről, mert ebben az esetben hirtelen megelevenedik a forgalom kihalt utcákon, és nyomban elgázol egy robogó autó, majd gúnyos felirat figyelmeztet arra, hogy errefelé igen jelentős forgalom van.

Nem folytatom. Aki szeret játszani, és jól bírja, hogy a komputer állandóan csúfot űzzön belőle, bizonyosan kedvét leli majd Larry kalandjaiban. Tanulságra vagy lelke épülésére azonban ne számítson. Sokat nevethet cserében.

R ó b e r t   G i d a

T h e   L e i s u r e   S u i t e   L a r r y   i n   t h e   L a n d  
o f   t h e   L o u n g e   L i z a r d s